tudomány és gondolatok bejegyzései
2009. május 18., hétfő
Jáá :)
2009. március 11., szerda
Ez a bejegyzés a címéről szól
Este ZH várható a Kandón. Méréstechnika. Az iskola többet nem érdemel meg. Este buli várható az ELTE BTK & BMF KVK berkein belül. Így aztán új bejegyzés is várható, vagy fennáll a lehetőség, hogy egy darabig nem :). Ha van esze, akkor Podi se néz ma Barca meccset, és mások is befűzhetők sztem :D
Ma Angelo Branduardi-ra emlékezünk, mert olyan metanarratívákat osztott ki nekünk, amelyek ma felidézve személyiség és tudatmódosító hatással képesek felvenni a versenyt az ördögével. Nem mellesleg ő szerezte a State buoni se potete film zenéjét. Hozzá intézett sorok következnek, amik a zenéje közben jutottak eszembe:
A Krúdy sörözőben vártuk a buszt, ami elvitt minket az est tetthelyére. Már spiccesek voltak a tagok az ital kellemes varázsától, mikor leült mellénk az őszinte példa. Könnyes szemeivel azt mondta, ne tegyétek fiúk, és néhányunkra rábökve jósolta meg a jövőt. Ni, egy koldus kinek látomása volt. Szájával nem követte szeme szavait, egy pohár sört ivott.
Valójában ő is azok közé az emberek közé tartozott, akik a legjobbak voltak egykor, fesztivál arcok, szószólók, kiváló dolgozók, művész emberek, becsületes jóakarók. Aztán a sors sodorta más útra, de tán egy rosszul megválasztott szó is elég volt.
2009. február 23., hétfő
Visszafolytott blogbejegyzés
2009. február 21., szombat
A filmjelenetek között eltelt idő - 1. jelenet
2008. november 26., szerda
Science - Az időparadoxon megjeleni a Majmok bolgólyában is
"Azt is megjósolta Einstein, hogy nagyobb tömegek közelében az idô lassabban telik, s ha egy test sebessége összemérhetô a fény sebességével, akkor ezen a testen tartózkodók számára az idô lassabban telik. Az elméletnek e pontjaiból kiindulva kezdtek tudósaink hatalmas ûrhajókat tervezni, például a „soha vissza nem térôk ûrhajóját". Aki ugyanis egy ilyen ûrhajóra ül, az hatalmas távolságokra eljuthat térben a Föld bolygótól, ez azonban idôbeli eltávolodást is jelent az elmélet szerint, s miközben maga az ûrhajós csak tucatnyi évet öregszik, a Földön évezredek is eltelhetnek. A jelenség maga „idôparadoxon" néven ismert.
A megoldás a következô: minden megfigyelônek külön lokális sajátideje van, minden mozgó koordinátarendszerhez tartozik egy önálló óra. Nincs abszolút idô, amely szerint meg lehetne állapítani globálisan, hogy éppen hány óra van az Univerzumban. Nagy sebességgel mozgó testeknek az „órája" sokkal lassabban jár, mint a lassan mozgó testeké, ennek következtében „lassabban" is öregednek. Azon testek számára, amelyeknek sebessége már majdnem eléri a fénysebességet, az idô már majdnem leáll."
A tanulságot ott kell keresni, hogy aki rendszeresen sportol, az sokáig él, mert mozgásban van. Aki ülőmunkát végez az meg bekaphatja. Tehát irány a légierő meg az ejtőernyőzés.